Hegedűs Anita felidézte, hogy Szeged egykori, árvíz előtti központja az Oskola utca és környéke, az úgynevezett Palánk volt. A városrész átalakulása az 1879-es árvíz után kezdődött meg: a település központja áttevődött a Széchenyi tér és a Kárász utca irányába, majd elkezdődött a Dóm és a különböző egyetemi intézmények és a klinikák építése. A Palánk így elveszítette korábbi fontos szerepét, épületeinek jelentős részét elbontották, napjainkban csak az Oskola utca néhány háza emlékeztet a régi időkre.

A Palánk emléke azonban mégis megmaradt festményeken, grafikákon, valamint fotókon keresztül, melyekből több mint ötvenet mutatnak be a Kass Galériában. A műalkotások segítenek rekonstruálni az egykori városrész kinézetét, hangulatát. Bemutatják az 1926-os nyári Rudnay-művésztelep 22 hallgatójának munkáit, ismert szegedi fotográfusok - az Auer fivérek és Bäck Manci - képeit, valamint szegedi képzőművészek - Dinnyés Ferenc, Balog Margit, Csejtei Joachim Ferenc, valamint Nyilasy Sándor - festményeit.

Az eltűnő Palánk nyomában című kiállítás a Szeged 300 programsorozat része, amely keretében a Klauzál téren interaktív, a Fekete-házban pedig elsősorban a tárgyakra fókuszáló várostörténeti kiállítás idézi föl a település múltját.