A pettyes vagy axis szarvas az indiai szubkontinensen őshonos, de a világ különböző területeire betelepítették. A faj nevét a vöröses vagy sárgásbarna szőrzetén gyöngyszerűen sorakozó pettyekről kapta, amelyek a rejtőzködésben játszanak fontos szerepet. A kifejlett példányok testhossza 140-150, marmagassága 60-100 centiméter, tömegük 27-45 kilogramm. Más szarvasoktól eltérően nappal aktívak, fűfélékkel, levelekkel, gyümölcsökkel, fakéreggel táplálkoznak.

A füves területeken élnek, a nőstények a fiatalokkal egy csoportban, a hímek magányosan vagy agglegénycsapatokban. A nőstény 7-8 hónapos vemhességet követően, egy-három borjút hoz világra. Az ellést követő első napokban a nőstény rejtekhelyén hagyja a borját, csak szoptatni jár hozzá. Alig egy hetet követően a borjak követik anyjukat, amely a csapathoz vezeti őket.

Veprik Róbert igazgató elmondta, régi tervük volt az axis szarvasok bemutatása. A tenyészbikából és öt tehénből álló csapat tavaly érkezett Szegedre. A kifutó elkészülte előtt karanténban voltak, de az idő nem telt eseménytelenül, tavasszal két borjú is született.

A Szegedi Vadaspark "születésnapját" hagyományosan gyereknapon tartják, mivel az intézmény 1989-ben ezen a napon nyitotta meg kapuit.

Az állatállomány az alapítás után rohamosan bővült, gyorsan kialakult a Szegedi Vadaspark egyedi profilja: a kifejezetten ritka, veszélyeztetett fajok bemutatása földrajzi elterjedés alapján csoportosítva. A vadaspark korán csatlakozott a fajmegmentési programokhoz, olyannyira, hogy a különféle karmosmajom fajok gondozásával nemzetközi hírnévre tett szert.

1990-ben az állatkert négyhektáros területén már 94 faj 420 egyedét gondozták, a látogatószám pedig megközelítette a százezret. Az intézmény területe az évek során 45 hektárosra bővült, a bemutatott fajok száma pedig elérte a kétszázat. A Szegedi Vadaspark tavaly 230 ezer látogatót fogadott, a rekord a többi közt az újonnan épült elefántháznak köszönhető.

Veprik Róbert hangsúlyozta, az intézmény fejlesztése folytatódik, hamarosan kezdődik az orrszarvú-bemutató építése, ahova jövő tavasszal érkezhetnek meg az állatok.

A Szegedi Vadaspark fontos feladata az oktatás: az országban itt dolgozott először főállású zoopedagógus. Az évek során egyre komolyabbá vált a természetvédelmi mentőtevékenység is, ezért 2006-ban karanténház épült a parkban, ahol a sérült vagy a határon elkobzott állatokat gondozzák.