Szalai Anna kiemelte, hogy a tárlat a szegedi nyár kulturális életének egyik legjelentősebb eseménye. Az első ízben 1962-ben megrendezett, majd a nyolcvanas évektől - a Táblaképfestészeti Biennáléval váltakozva - kétévente megszervezett kiállítás a hazai kortárs képzőművészetről igyekszik átfogó és hiteles képet nyújtani.

A Nyári Tárlatra szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, melyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész, valamint Nátyi Róbert művészettörténész választotta ki azokat a műveket, amelyek szerepelnek majd a szecessziós palota két szintjén rendezett tárlaton. A kiállítás nívójának megfelelően olyan alkotókat válogattak be, mint Popovics Lőrinc, Ágoston Lóránt, Pataki Ferenc, Sinkó János, Sejben Lajos, Lányi Adrienn vagy Darázs János, de számos fiatal művész munkáját is megismerhetik majd a látogatók.

A kiállítás szervezői néhány éve vezették be azt a gyakorlatot, hogy a beadásos rendszer mellett a legnevesebb magyar képzőművészeket meghívják az országos seregszemlére. A jubileumi Nyári Tárlaton így mások mellett Aknay János, Balla Attila, Henn László András, Hérics Nándor, Jagicza Patrícia, Kovács Péter, Serényi H. Zsigmond, Kántor Ágnes, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Pinczehelyi Sándor, Váli Dezső és Vojnich Erzsébet munkáival is találkozhat a közönség.