Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a megnyitón úgy fogalmazott, hogy az egyházmegye hitéleti, kulturális, közösségi tevékenységének vezérfonala a készülődés alapításának 2030-as millenniumára. A cél a közösség identitásának, összetartozás-tudatának erősítése - tette hozzá.

"A Dömötör-torony önmagában is komoly kulturális érték, melyet megőrizni kötelességünk" - hangsúlyozta a püspök.

A kiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy a műemlék újra látogatható a nagyközönség számára - tudatta az egyházi vezető, hozzátéve: az épület ugyanakkor újra betöltheti keresztelőkápolna funkcióját is.

A tárlat több tucat tabló, korabeli fotók, újságcikkek, dokumentumok segítségével mutatja be a késő román, gótikus stílusú műemlék történetét.

A torony alapját még a 11. században építették, alsó, négyszögletes román stílusú része 12. századi, míg felső, nyolcszögletű folytatásának emeletei a 13. századból valók. Története során számos alkalommal átépítették, és csak a 18. században nyerte el végső formáját.

A műemlék az egykori barokk stílusú Szent Demeter-templom bontásakor került felszínre 1925-ben. 1931-ben falába ajtót vágtak, ennek íves felső részébe Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi "kőbárányt" illesztették. Belsejét - olasz mintára - keresztelőkápolnává alakították. 1932-ben Aba-Novák Vilmos meghívásos pályázaton nyerte el a torony oldalfalainak festési jogát; freskójának terveit a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmével ismerték el. Az épület vizesedése miatt a falfestmények megrongálódtak, a képzőművészeti alkotást 2015-ben restaurálták.