Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és aSzegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719.május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. Szeged múzeuma, a Móra Ferenc Múzeum évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként négyezer nézőt vonzanak a Dóm térre. A városban működik az ország egyik legnagyobb, két színházépülettel rendelkező, három tagozatú (dráma, opera, balett) színháza, a Szegedi Nemzeti Színház. 

Szeged könyvtára, a Somogyi-könyvtár lentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Olvasói több mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. 

A Szegeden található színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat.  A termálfürdők, az uszodák, a tiszai szabad strandok az időszakos fesztiválok ideális turistacélponttá teszik a várost.

SZÉCHENYI TÉR

Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, érdemes elkezdeni a sétát Szegeden a Széchenyi téren. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.
A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

KLAUZÁL TÉR

A Széchenyi térről folytassuk sétánkat Szeged sétáló utcáján, a Kárász utcán keresztül a Klauzál tér felé. A sétáló utca elejére Párkányi Péter alkotásai, a Köszöntő szobrok kerültek, melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik.
A Kárász utca Dugonics tér felőli végén pedig az Utcai zene című szoborcsoportot láthatjuk, mely Kligl Sándor alkotása. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye, a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József. A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.

DUGONICS TÉR

Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér Tisza Lajos körút felöli oldalán áll Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Dugonics Andrásnak, a tér névadójának szobra. Kezében tartja Etelka című regényét, mely alkotás az első magyar regény. A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház.
Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. Az épület mellett áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása.
A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre, és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátogató vendéget. A Dugonics térről az Árpád téren keresztül folytatjuk sétánkat az Aradi Vértanúk terére.

ARADI VÉRTANÚK TERE

A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása.
Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között.
A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják. Az Aradi vértanúk tere felöli kapun keresztül jutunk át a Dóm térre.

ZENÉLŐ ÓRA

A tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélő óra.

A TISZA

Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva.A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz „nekivág” és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik övzátonyoknak.Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek. A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik
be a vizet és a partját. A part menti halászcsárdák halétel specialitásaikhoz tiszai halat kínálnak.

STEFÁNIA

A Múzeum mögött a Stefánián, hivatalos nevén Várkertben, pihenjünk meg a park fái alatt. A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput. Már a honfoglaló magyarok földvárat emeltek ide, melyet a tatárok leromboltak, de IV. Béla újjáépítette, kőfallal erősíttette meg és a hajdani római őrállás helyén épült meg a palota, melyben megszállt Károly Róbert, Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás. 1444-ben itt kötötték meg a szegedi békét a törökkel, Hunyadi 1456-ban
innen indult Nándorfehérvár ostromára. 1543-ban a törökök foglalták el és 143 évi megszállás után szabadítják fel a keresztény csapatok 1686-ban. II. József szüntette meg erődítmény jellegét és börtönné alakítatta át. Nagy kiterjedése miatt 1880-82 között lebontották.
A nagy árvíz után a vár megmaradt falai között étterem, kioszk működött, majd 1959-ben restaurálták, és a múzeum várostörténeti kiállítását helyezték el benne. Néhány évvel ezelőtt a szegediek óhaja szerint méltó helyére került Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra, Ligeti Miklós alkotása, mely éveken keresztül a vármúzeum kertjében állt.

VÁROSHÁZA

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a „ Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: „Szeged szebb lesz, mint volt !” A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája. Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit,
valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.

REÖK-PALOTA

A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban „Ungarischer Jugendstil” néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede
tervezte és 1907-ben készült el. A fiatalon elhunyt tervező alig nyolc éves alkotó korszakát Szegeden töltötte, miközben bejárta Európa nagy művészeti centrumait és utazásainak élményanyagát felhasználva tervezte meg az épületet Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából. A homlokzaton és az épület lépcsőházában stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike.
A szegediek egymás között csak „lófaraháznak” nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el.A felújított épületben 2007 augusztusában Regionális Összművészeti Központ kezdte meg működését. A REÖK a színvonalas időszaki kiállítások mellett állandó programokkal - többek között Irodalmi és Opera Szalonnal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, szobaszínházi előadásokkal - is várja a látogatókat. A REÖK különlegessége az összművészeti kínálat, az intézmény napról-napra új és izgalmas programokkal várja az érdeklődőket. Innen a Somogyi utcán lekanyarodva a Dugonics térre érünk.

DÓM

A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely először 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek
szobrait, domborműveit tartalmazza. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony.
Alapjaiban XI. századi, alsó, négyszögletes, román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. század második feléből valók. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégebbi szobrászati emlékét, a XII. századi Kőbárányt illesztették. A kovácsoltvas ajtó, „az élet kapuja”, az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom.A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb.A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert.
A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedő épületekben működik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

FEKETE HÁZ

A Somogyi és az Oskola utca sarkán látható a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, a késő klasszicista építészet egyik legszebb szegedi emléke. Hild József tervei alapján épült 1868-ban és ebben az épületben működött hajdanán a Hungária szálló. A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. 1857-ben kereskedő - polgárháznak épült Gerster Károly tervei alapján. 1860 és 1865 között itt működött a belvárosi kaszinó. A Fekete ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye, illetve rendszeresen időszakos kiállítások otthona.

MÓRA FERENC MÚZEUM

A Belvárosi híd alatt tovább haladva Móra Ferenc szobrához jutunk, mellette egy gabonakévén üldögélő parasztfigura, Mátyás, az író „Ének a búzamezőkről” című regényének hőse. A Móra szoborral szemben látható a hajdani múzeumigazgató Tömörkény István szobra és a Múzeummal szemben, a hídfő oldalánál Mikszáth Kálmán mellszobra áll. Ezen a téren áll a Móra Ferenc Múzeum, mely 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi: „A KÖZMŰVELŐDÉSNEK„ épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két
szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak. A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg: Móra-emlékszobát, „Avarnak mondták magukat” című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást.

SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

A Szegedi Nemzeti Színháznak városképi jelentőségű az épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai.
Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette.Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

ANNA FÜRDŐ

A köznyelvben egyszerűen csak: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus, de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál – gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére. Többszöri felújítást követően az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. Ekkor a szimmetriát már a gyógyászat és a wellness különbözősége jelenti. A mai fürdőt egyrészt a gyógyászati részlege miatt az idősebb korosztály, a wellness miatt pedig a fiatalabbak keresik.
A mediterrán hangulatú fürdőudvaron nyáron szabadtéri színházi előadásokat is szerveznek.

ALSÓVÁROSI TEMPLOM

A Dél - Alföld legfiatalabb és legmodernebb városában Szegeden, Alsóváros központjában áll egy 500 éves épületegyüttes, a Ferences templom és kolostor. A templom több periódusban, valószínű, hogy egy régebbi egyházi épület anyagának a felhasználásával 1503-ban készül el. Mestere nagy valószínűséggel már a visegrádi építkezéseknél is feltételezett Johannes Fráter, aki a kolozsvári Farkas utcai református templomot, valamint Nyírbátorban a református és a minorita templomokat építi XV. század végi, XVI. század eleji késő gótikus stílusban. Két Mária kegykép is van az alsóvárosi ferences templomban. Az egyik kegykép az 1713-ban Graff Antal szerzetes szobrász által készített barokk főoltárban van elhelyezve. A másik a Fekete Mária kép, melynek elődje a lengyelországi Czestochowa-ban található: az eredeti képről a legenda úgy szól, hogy Szent Lukács apostol festette volna Mária názáreti házában, s azt Ilona (Konstantin anyja) találta meg Krisztus keresztjével együtt és Konstantinápolyba vitette. Többszörös áttéttel kerülhetett az Anjouk birtokába, így azt Nagy Lajos – mint Lengyelország királya a Jasna Górai pálosoknak adományozta. Az Alsóvárosi templom búcsúja Havas Boldogasszony napja, így minden év augusztus 5-én sok ezren keresik fel a templomot, imádkozni egy kis segítségért, vigasztalásért.

ZSINAGÓGA

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához.
A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

SZENT ISTVÁN TÉR ÉS A VÍZTORONY

A teret 1880-tól a szegediek Gabonapiacnak nevezik, jóllehet ez a titulus az árvíz előtti Dugonics és Árpád teret illette meg. A fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az újjávarázsolt térnek a pihenő-, és emlékpark jellege a meghatározó a korábbi piac funkcióval szemben. A víztorony megtartva az eredeti funkciót turisztikai látványosság is. A benne elhelyezett Foucault-ingasegítségével bizonyosodhatunk meg arról, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. A víztornyot 2006-ban felújították. A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotografikák tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.